Minőségi burkolás, szakértelemmel és precizitással.
6200
Elérhetőségem
Elérhetőség
A könnyűszerkezetes ház fogalma itthon sokak számára nem teljesen egyértelmű, ezért érdemes ezt a témát kicsit jobban kivesézni. A könnyűszerkezetes ház fa- és acélvázzal rendelkezik, helyszínen szerelik, míg a gerenda-, és rönkházak fapanelekből összeszerelt épületek. Korábban minden könnyűszerkezetes épületet készháznak neveztek. Újabban a szakma ezzel a kifejezéssel csak az előregyártott, teljes helyiségmagasságú, leginkább fa vázszerkezetű épületeket illeti. A saroktól sarokig készre legyártott külső falakból, válaszfalakból, födém- és tetőelemekből álló készházakat az építkezésre szállítva egy előre elkészített fogadószinten állítják össze. Óriási előnyük a gyors, gépesített szerelési technológia. Az ilyen épületek megvalósítása a hagyományos építési móddal összevetve harmadannyi időt vesz igénybe. A készházak homlokzati látványa megtévesztően hasonlít a vakolt, téglafalas épületekére, így azok minden utcaképbe harmonikusan beleilleszkednek. Az üzemi gyártás ellenére valamennyi épület egyedileg tervezhető mind alaprajzi elrendezését, mind méretét és esztétikai megoldásait tekintve. A fa vázszerkezetes készház-technológia nagymértékben környezetkímélő, hiszen természetes alapanyagokat, például fát, gipszet használ, amelyek feldolgozásánál viszonylag csekély hulladék keletkezik és mozgatásuk kevesebb energiafogyasztással jár. Jelentős részük újratermelhető anyagú, vagyis megújuló energiaforrás és 100%-ban újrahasznosítható.
A különböző szerkezetű épületek élettartamával kapcsolatban is sok a tévhit. A tartósságot szakmailag nem csak a fal anyagválasztása szerint határozzuk meg, az építtetők mégis ezt vélik legfontosabbnak. Bármelyik építési mód lehet hosszú és rövid élettartamú, ez függ a kivitelezésnél alkalmazott technológiai fegyelemtől is. A fenyőfa például megfelelő előkészítés és védelem esetén 600 évig megőrzi alapvető fizikai tulajdonságait, a beton pedig néhány évtized után korrodálhat, ezáltal a teherbíró képessége is veszélybe kerül. Tehát a készház-technológiával létesült épületek bizonyos esetekben és megoldásokkal inkább hosszabb élettartamúak, mint a hagyományos téglaépítésűek. Gazdaságossági szempontból vizsgálva és összehasonlítva a kétfajta szerkezeti formát elmondhatjuk, hogy ma már vannak olyan megvalósult készházak is amelyek nagyon alacsony energiafelhasználással üzemeltethetőek. Az évszázadok óta ismer favázas szerkezetek mai megfelelőinek a 12 cm vastag falakkal is elég jó a hőszigetelése. A szigorított hőszigetelési elvárások miatt azonban egy könnyűszerkezetes ház esetében még további külső és belső szigetelések szükségesek. A falakat belül szálas hőszigetelő anyaggal, kívül expandált hőszigetelő hab felhasználásával látják el. A fa vázszerkezetet mindkét oldalról teljes magasságban táblaméretű, nagy szilárdságú, formaldehidmentes, vízálló faforgácslemezzel burkolják, amely részt vesz az épület statikai teherviselésében is. Erre a faforgácslemezre kerül a belső oldalon a tűzálló gipszkarton, a külső oldalon pedig a hőszigetelő vakolatrendszer. A szerves építőanyagok kártevők elleni legfontosabb védelme, a hőkezelés és a szárítás és a szárítókamrában történik. A belső párazáró fólia és a gondosan kialakított, zárt csomópontok megfelelő kivitelezésével nem valószínű, hogy könnyűszerkezetes ház kártevők áldozatává válna.
Mindezeket összefoglalva egy könnyűszerkezetes ház mellett két jól körvonalazódó előny szól:
(1) viszonylag könnyen felfűthető;
(2) viszonylag olcsón és gyorsan felépíthető.
Ezzel szemben állnak a téglaházak, amelyek sokkal komolyabb hagyományokra tekinthetnek vissza Magyarországon, mint a könnyűszerkezetes épületek. Ez persze nem azt jelenti, hogy manapság ugyan azokat a téglákat alkalmazná az építőipar, mint apáink vagy nagyapáink idejében. A modern tégla üreges szerkezetű, ami jó hőszigetelő képességet garantál, mégis megfelelő hőtároló tömeggel rendelkezik. További előnyére szolgál a téglának, hogy kifejezetten jó hanggátló tulajdonsággal rendelkezik és páratechnikai szempontból is ideális választás a jövőbeni otthonunk felépítésére. Egy téglaház építése esetén a legnagyobb hátrány, amivel számolnunk kell, hogy nagyon időigényes munkafolyamatról van szó. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy sok esetben meg kell várni az alkalmazott technológia által megkövetelt száradási időt, mert egyéb esetben kockáztatnánk a végeredményt. Itt kell megemlíteni, hogy az éppen uralkodó évszak és időjárás ezt a száradást nagy mértékben befolyásolhatja. Ennek köszönhetően átlagosan 2-3 hónappal is több lehet a kivitelezéshez szükséges idő, mint egy könnyűszerkezetes ház esetében. További megoldandó kihívást támaszt a kivitelezővel szemben, hogy a téglafal megépítésével több hulladék keletkezik, mint a versenytárs előre legyártott részelemeinek összeszerelése során.
Könnyűszekrezetes ház – előnyök és hátrányok
Állítsuk párhuzamba a kivitelezési eljárásmódot, és vizsgáljuk meg adott technológiára jellemző előnyöket és hátrányokat:
Az (1) pontban foglaltak szerint egy könnyűszerkezetes ház könnyen felfűthető, amit leginkább annak köszönhet, hogy alig rendelkezik hőtároló tömeggel. Ez a tulajdonság azonban azt is jelenti, hogy a nyári időszakban az épület szintén nagyon könnyen átmelegszik, aminek köszönhetően a klímaberendezés elengedhetetlen részét fogja képezni egy könnyűszerkezetes háznak. A klímaberendezéssel összefüggő költségeket – szükséges szerelvények beszerzése, kiépítése, az eszköz megvásárlása és beüzemelése, valamint annak hosszú távú üzemeltetése – minden esetben érdemes hozzáadni egy könnyűszerkezetes ház építésének végösszegéhez. Ezzel szemben egy téglaházat nem kell minden esetben hasonló eszközzel felszerelni, hisze ésszerű telekválasztással, átgondolt tervezéssel és jó kivitelezéssel évszaktól függetlenül energiahatékonnyá tehető az új családi ház.
Egy könnyűszkerezetes ház esetén további gyakran elhangzó előny, hogy (2) gyorsan és viszonylag olcsón felépíthető. A gyorsaság azonban nem feltétlenül jelent előnyt egy olyan értékállónak hitt befektetés esetén, mint a házépítés. A könnyűszerkezetes házak azért építhetőek fel gyorsan, mert a munkafolyamatok számottevő része szerelő jellegű, ami nagyon komoly szakértelmet feltételez a háttérben. Itt kell visszakanyarodnunk ahhoz a megállapításhoz, miszerint Magyarországon hagyományosan a téglaházak terjedtek el. Emiatt csak az elmúlt 2-3 évtized állt rendelkezésre a könnyűszerkezetes technológia által igényelt szakértelem megszerzéséhez. Ebből következik, hogy Magyarországon jó eséllyel csak egy maroknyi kivitelező van a szükséges tudás birtokában, akiket pontosan emiatt nagyon nehéz megfizetni, vagyis egy jó könnyűszerkezetes ház egészen biztosan nem lesz olcsóbb, mint egy jó téglaház. A gondatlan kivitelezésben viszont sokkal több problémaforrás rejlik, mint egy téglaház esetében. Gyakori hiba, hogy megereszkedik a mennyezet hőszigetelése, aminek egyenes következménye, hogy az épület hőhidas lesz, ahonnan már csak egy lépés, hogy a házban megtelepedjen az ott lakók egészségét veszélyeztető penész. További gondokat okozhat, hogy ha az alkalmazott építőanyagok nem megfelelő minőségűek: például ha elmarad a szükséges hőkezelés és a belső párazáró fólia kialakítására sem fordítanak a kivitelezés során kellő figyelmet, szinte biztos, hogy a könnyűszerkezetes ház kártevők áldozatává fog válni, amiket kitakarítani rendkívül időigényes és költséges.
Az elmúlt közel három évtized nem hozott alapvető változást az építőipari megoldások terén, amelyet közép-hosszú távon esetleg a 3D nyomtatott házak változtathatnak majd meg. Ez azonban azt jelenti, hogy jelenleg egy magyar könnyűszerkezetes ház esetében kénytelenek vagyunk beérni azzal a szűkösen rendelkezésre álló szaktudással, tapasztalattal és technológiai eljárással, amit az elmúlt circa 30 év alatt sikerült felhalmozni. Ezzel szemben áll a téglaház, ami nem véletlenül terjedt el a Magyarországon. A könnyűszerkezetes technológia elsősorban az észak-európai és az észak-amerikai régió sajátja. A sokszor zord időjárási körülmények – amibe bele kell érteni a természeti katasztrófákat is – megkövetelték azt az eljárást, ami a lehető leggyorsabban felépíti azt a minél olcsóbb otthon, amit nagyon könnyű felfűteni. Hazánkban jóval kedvezőbb a helyzet, így ezen az éghajlaton minden szempontból optimálisabb választás a jó minőségű téglából épült családi ház felépítése.
Új hőszigetelő panel technológiát vezet be a magyar piacon az Isopan Budapest, 2019. november 12. Energiatakarékos hőszigetelő megoldást mutatott be a